Február végén Athénba látogattam. Az utazásaim során szeretek alaposan felkészülni az adott városból. Milyen nevezetességeket látogassak meg, hogyan lehet bejutni a reptérről a városközpontba, egyáltalán milyen buktatók fordulhatnak elő. Összeszedtem néhány tényt, melyeket a négy napos tartózkodásom alatt tapasztaltam, és amiről egyik utazással foglalkozó oldal sem írt. 

1. A WC papírt tilos a WC csészébe dobni.

Elsőre fura, de könnyebben megszokható, hogy a WC kagyló melletti kukába kell helyezni, mint gondolnánk. Tulajdonképpen nem hülyeség, plusz gondoljunk bele, időszámításunk előttről származó több száz éves épületmaradványaik vannak, akkor mégis milyen lehet a csatorna rendszerük. Jobb nem kockáztatni. Ne miattunk árassza el a szennyvíz a várost. 

2. Szinte mindehol lehet kártyával fizetni. 

Az egyik legfontosabb kérdés számomra minden egyes utazásom során. Nem szeretek pénzt váltani, a kártyás fizetést preferálom, kényelmesebb, még akkor is, ha számításba veszem a bank által felszámolt kényelmi díjat. Számos helyen, (például londoni éttermekben) kizárólag kártyával lehet fizetni, plusz így nem kell azon agyalnom, mennyi készpénzt váltsak előre, elég lesz-e, amit magammal vittem. 

Athénban a legtöbb helyen adott a lehetőség a kártyás fizetésre, még a kis utcákban egymás mögött sorakozó szuvenír boltokban is. Egyedül a kipakolt egyéni portékát kínáló kisvállalkozóknál vagy a termelői piacon nem.  

3. Iható a csapvíz.

Semmilyen különbséget nem tapasztaltam a budapesti és az athéni csapvíz között. Nem volt sem fura íze, sem állaga. A gyomrom ugyanúgy viselkedett tőle, mint bármelyik másik napon. Persze nem fogjuk az ásványvízre a gatyánkat ráfizetni, viszont csapvíz mindenhol van, bolt meg nem biztos. 

4. Időeltolódás.

Egy órával előrébb vannak, mint mi. 

5. Nem derül ki egyértelműen, kizárólag az Akropoliszba váltott jeggyel mi látogatható pontosan. 

Először is, nem világos mi a hivatalos weboldala az Akropolisznak. Számos oldal kínál  belépőt az Akropoliszba különböző jegytípusokkal, de nem tudni, melyik az igazi, megmásíthatatlan és eredeti. Én az acropolis-tickets.com-on szereztem be a sajátomat, ez valahogyan hivatalosabbnak tűnt, mint a getyourgiude.com, de még így is akadt különbség az Akropolisz lábánál kihelyezett jegyautomata jegyei és az általam választott oldal kínálata között. 

Mindenképpen szerettem volna megtekinteni Dionüszosz színházát és a Herodes Atticus Odeont is a Parthenon kívül, de bárhogy is próbáltam utána olvasni, nem derült ki, az előbbi kettő is benne van-e az alap jegyárban. Milyen látványosságok tartoznak egyáltalán bele az alapjegybe? Sehol egy tételes lista. Lehetett kombinált jegyet is kapni, amivel pluszban megnézhetsz még hat régészeti helyszínt, köztük Zeusz templomát és az ókori Agorát is, de Dionüszoszról egyik sem írt. Kizárólag az általam talált alapjegy sorolta fel, hogy azzal tutira megnézhetem Herodes Atticus Odeonjával együtt, így végül ezért választottam ezt a jegytípust. Valószínűleg a másik simával is megtekinthettem volna ezeket a helyszíneket.

13 euróba került, a helyszínen csak 10 lett volna. 

6. Olcsóbb, mint Magyarország.

A kávé ára 2 euró körül mozgott, a vegán helyeken 5 euronál többet nem fizettem egy gyroszért, ha kértem hozzá krumplit, akkor is csak 7-be került. A fancy helyen, a fancy pizza is 9-11 euro között ingadozott, más országban a legalapabb kezdődik 11-nél. A merchök is hasonló olcsósággal rendelkeztek, és a belépők sem ürítették ki a pénztárcámat. Tipp, ha szeretjük az olajos magvakat, akkor mindenképpen érdemes bevásárolni belőlük. A kesudióért, ami prémium árucikknek számít, 100 grammért kértek 1,5 eurót, idehaza 70 grammos kerül több, mint ezer forintba. 

7. A reptéri metró nem mindegyike közlekedik a reptérig.

A reptérre ki és be a kék, vagyis M3-as metróvonallal lehet könnyedén eljutni. Arról nem beszélnek, hogy visszafele is gyakran járnak a szerelvények, viszont a végállomás nem minden esetben az Elefthériosz Venizélosz nemzetközi repülőtér. Doukissis Plakentias megállóig közlekedik sokszor, ez négy állomással korábban van, mint a reptér. 

8. A téli időszakban teljesen ingyenesen látogathatóak a strandok. 

Fogalmam sincs, nyáron mi a helyzet, kell-e fizetni értük. Mivel én februárban jártam itt, csak erről tudok beszámolni. Tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthetőek. 

9. Nem minden esetben lehet kiigazodni az árakon. A téli és nyári belépőjegyek a turista látványosságoknál eltérhetnek.

Egyáltalán nem vásároltam kombinált jegyet, az Agorába mégis szerettem volna bemenni, így a helyszínen külön belépőjegyet vettem. Az ajtónál feltűntetett ár szerint 10 euró a normál jegy, 5 a kedvezményes. Már régen meghaladtam azt a kort, hogy kedvezményeket kapjak, mégis 5 eurot kellett fizetnem. 

10. Le kell inteni a buszt. 

Londonhoz hasonlóan, ha fel szeretnénk szállni a buszra, itt is inteni kell egyet. Ki kell állni az útra vagy a járda szélére és legyinteni a sofőrnek. A busz nem parkol be, csak megáll. 

11. Parthenón és Zeusz temploma felújítás alatt áll. 

Mind a két történelmi épületmaradványt felállványozták. Míg a Parthenónnak csak az eleje, addig Zeusz templomának teljes oszlopcsarnoka restaurálás alatt áll. Az utóbbinál konkrétan semmit nem lehet látni a köré húzott vasszerkezeteknek köszönhetően, így ha valaki kifejezetten Zeusz templomára kíváncsi, nem biztos, érdemes belépőjegyet váltani rá. A Parthenónnál is ront a látképen, viszont több oldalról bejárható és megcsodálható, ugyanúgy megkapjuk az élményt. A munkálatok a Parthenón esetében előreláthatólag 2025-ig tartanak, Zeusz templomával kapcsolatban ismeretlenek.  

12. A tömegközlekedési pontoknál elhelyezett automatákból nem lehet retúr jegyet váltani a repülőtérre. 

Bár Athén hivatalos közlekedési oldala szerint létezik retúr metrójegy a reptérre, amit 2 euróval olcsóbban vásárolhatunk meg, mint ha külön vesszük, az automatában nincs ilyen opció. Legalábbis én nem találtam meg. 

13. Az árusok nem másznak az arcodba. 

Az Akropolisz közelében lézengő fonott karkötőket rád tukmáló afroamerikaikon és virágot kínáló néniken kívül nem próbálják meg masszívan, minden áron rád sózni a portékájukat. Egymás hegyén-hátán sorakoznak a szuveníreket kínáló üzletek a kis utcákban, a boltos áll az ajtóban, de nem szólít meg, még akkor sem, ha nincs tömeg, csak ha betérsz hozzá. Néhány beülős koktélos, étkezős helynél próbálnak beinvitálni, de ha azt mondod köszi nem, nem erőszakoskodnak tovább. Ezzel szemben a karkötősöket egyáltalán nem lehet lekoptatni. Hiába mondod, nincs rá szükséged vagy csak kártya van nálad, szemrebbenés nélkül próbálkoznak tovább. Előbb-utóbb úgyis beadod a derekad és előkotorsz valamennyi kápét, ez a belső monológjuk. 

 14. Szezonon kívül jelentősen kevesebb a turista. 

Általános igazság, mégis meglepő, mennyire könnyedén, tömeg nélkül lehetett közlekedni. Persze, ilyenkor is akadnak csoportok, kisebb ember gócok a legnépszerűbb látványosságoknál, mégis kiváló képeket lehetett készíteni és nyugodtan élvezhettem a történelmi maradványok szemlélését.

15. Tele van a város macskákkal.

Mindenhol macskába botlik az ember. Barátságosak, nyugodtak, a legtöbb esetben még a bundájuk is szép. Aki nem kedveli őket vagy allergiás rájuk, annak hasznos info.