MegBook

Bridgertonék

2024. július 08. - MegBook

Végre megnéztem A Bridgerton család legújabb évadát, mivel alapvetően kedves számomra ez a sorozat, muszáj hangot adnom a meglátásaimnak. Figyelem, SPOILERES TARTALOM!  Cselekményre vonatkozó információkat tartalmaz! Aki nem látta A Bridgerton család valamelyik évadát beleértve a Sarolta királyné - Egy Bridgerton-történetet, az ne olvassa tovább a bejegyzést! Elsősorban harmadik évad kritika, de érinteni fogom a korábbi évadokat és a spin-off sorozatot is.

bridgerton-3.jpeg

A harmadik évad mérföldekkel jobb, mint a második, viszont nyomába sem érhet az elsőnek vagy a Sarolta királynénak. 

Életszerűbb a cselekménye.

Bocsánat, de a világon nem létezik olyan, mint amit a második évadban próbáltak letolni a torkunkon. Szerelmi háromszögbe keveredett testvéreknek nem lesz boldog befejezése életen át tartó sértődések és sérülések nélkül. Aki mást állít, az hazudik. 

Ezzel szemben a barátságból alakult szerelemmel, ahol az egyik fél kezdetektől fogva full bele van zúgva a másikba, a másik pedig most ébred rá, többet érez, sokkal hitelesebb. A testvér rivalizáló, hazugságokkal átitatott tiltott szerelem nem szexi. A barátság elmélyülése viszont igen.

Penelope karaktere a korábban látottakhoz képest sokkal szerethetőbb. A változás elengedhetetlen, hiszen nem kerülhet valaki a főszerepbe úgy, hogy idegesítő, különben kikapcsolod a sorozatot. Viszont kifogásolom, hogy a fejlődésének jelentős része az évadokon kívül történt, nem pedig az évad közben. A kislány, aki azt sem tudta hogy lesz a gyerek hirtelen felnőtt és felnőtt döntéseket hoz meg. Már az első részben éles váltás érzékelhető, nincs átmenet.

Könnyebben tudok azonosulni Pennel. Iszonyatosan irritált korábban, de sikerült megértenem őt, plusz jópárszor azon kaptam magam, visszaköszönnek benne a saját küzdelmeim. A családi viszony, alábecsülés, testkép, írói aggályok. 

Csodás üzeneteket közvetít az évad. Számos lényeges mondanivaló egyike, mindannyian gyönyörűek és értékesek vagyunk. Nem kell nádszálkarcsúnak lenni ahhoz, hogy valaki szép legyen. Élvezettel néztem, ahogy végre megmutatták, Pent játszó színésznő mennyire gyönyörű is.

Akadtak benne izgalmas helyzetek. Imádtam a vegetáriánus lordot és a szerelmi leckék ötlete is tetszett, az első évadot idézte fel bennem.

Fantasztikus, hogy Penelope kerek perec megmondja Colinnak, hallottam mit mondtál rólam a haverjaidnak. Szép ahogy fokozatosan kiáll magáért.

A látvány, a ruhák most is lélegzetelállítóak, hozza a Bridgerton hangulatot, amit az első évaddal megismertünk és amibe beleszerettünk.

Árnyaltabb mellékszereplőket vonultat fel. Cressida motivációinak és családi hátterének megismertetése kiváló döntés volt, de amit kikerekítettek belőle, azzal nem vagyok elégedett. Minden fejlődése ellenére továbbra is negatív szereplő szagú maradt, megnéztem volna a párra lelését. Nem is értem, miért nem lett semmi a Lord Vega ügyből .

Penelope valójában Hamupipőke. Férj és apa nélkül él az anyjával és két nővérével. A nővérei nem igazán eszesek, de karakteresek, az anyja a cselszövés mestere. A testvérei mostohául bánnak vele, az anyja szintén. A nővérek folyton versengenek, az anyjuk pedig mindig az ő pártjukat fogja a legkisebbel szemben. Lady Whistledown Penelope alteregója, míg Hamupipőkének hercegnős külseje az. Még outfit átalakuláson is keresztül megy Hamupipőkéhez hasonlóan sőt, báli belépőt is kapott, ráadásul hintóján mindig korábban távozik a buliból. 

Biztos nem én vagyok az egyetlen, aki visszafogott lélegzettel várja melyik popszám csendül fel klasszikus köntösben. Szerencsére ebből az évadból sem hiányozhatott, hiszen a sorozat védjegyévé vált. Bevallom néha vissza kellett tekernem, mi is történik, annyira arra koncentráltam melyik számot is hallom éppen. Egyszerűen zseniálisnak tartom, amiért Penelope bevonuló zenéje a Yellow a Coldplay-től. Remélem mindenki érzi az iróniát, a lánynak, akinek folyton sárga ruhákat kellett viselnie ez a betétdala. Természetesen a legnagyobb kedvencem a Snow On The Beach. Az első évadtól kezdve várom, hogy legyen újabb Taylor Swift dal, végre bekövetkezett, ráadásul rögtön kettőt is kaptunk. 

A két főszereplő között kétségtelenül működik a kémia. Bármelyik évadot nézem a spin-offot is beleértve a készítők még sosem hibáztak e téren. 

Sokkal finomabb és érzékenyebb színészi játékokat láthatunk Nicola Coughlantől, aminek kifejezetten örültem, mert egy nagyon tehetséges színésznőnek tartom, amiből eddig ebben a sorozatban nem sokat láthattunk.  

Colin főszereplőként sokkal kedvelhetőbb, mint Anthony, és nem az a baj, hogy utóbbi egy frusztrált, parancsolgató idegesítő személy. Saját tekintélyét ássa alá, és veszi el szavainak hitelét, hogy a második évadban folyton azt hajtogatja, ő egy úriember. Ennek ellenére a saját tragikus háttértörténetével sokkal izgalmasabb szereplő, mint Colin a harmadik évadban. Colin megmaradt a kedves fiúnak, aki visszafogta magát, kevesebbet beszél, mégis valahogy jelentéktelenebbé vált annak ellenére, ő a férfi főszereplője ennek az évadnak. Nincs jellemfejlődése, hacsak a hallgatásra való készségét nem vesszük annak. És akkor el is érkeztünk a problémákhoz.

Ez az évad nem Colinról szól és még csak nem is az ő szerelemre találásáról. Hanem Penelopéról. Persze izgalmasabbnak tűnhet, sikerül-e a petrezselymet áruló Penelopénak, akit mindenki lenéz, megtalálnia a szerelmet, képes-e kiállni önmagáért, lebukik-e, mint Lady Whistledown, kibékül-e Eloise-zal stb. Mégis a sorozat címe Bridgerton, nem pedig Featherington. 

Mintha Colin csak azért lenne, hogy Penelope megtanuljon hinni önmagában. Elfogadja, hogy mind külsejében, mind belsőileg értékes ember. Nem kisebbíteni akarom a támogatását, rendkívül fontos, hogy olyan társunk legyen, aki mellettünk áll, akivel önmagunk lehetünk, kinyílhatunk. Viszont nagyon mást nem csinál. Ráadásul elmélyíti az ellenszenvemet Penelope iránt, mivel folyton hazudik ennek a drága léleknek. 

Nem elég fordulatos. 

Az első évad nemcsak a világteremtésben és a hangulat eltalálásában nagyszerű, hanem bizony a története is kifogásolhatatlan a megannyi fordulataival és összetettségével. Az első évadban konkrétan a negyedik részben párbaj helyzetbe kerül Anthony és Hastings hercege, az ötödikben oltár elé áll Daphne és Simon, utána pedig még következik három epizód. Egy percet nem unatkozom. 

Az első évadban végig izgulok a szerelmespárért, mert komolyan felmerül bennem, nem lesz happy end a vége, ahogyan a Sarolta királynőben is drukkolok a párnak. Penelopéért és Colinért egyáltalán nem izgultam. Az ő történeti száluk korábban is hidegen hagyott, sajnos az évad közben sem változott ez meg. Nem éreztem a késztetést egy-egy rész végénél, hogy most azonnal folytassam, mert tudni akarom mi lesz a szereplők sorsa. 

Nem szemlélteti eléggé, Colin miért is ébred rá, szerelmes Penelopéba. Az egy csók és a vágyódó álmok nem elegek. Mintha, az első évad eszközeihez nyúlna, amit már láttam egyszer. Újat akarok. Különösen annak fényében, hogy az előző évadban igenis Colin tudomására jutott mit érez iránta Penelope, amivel semmit nem kezdett. 

Mégis mitől másabbak Colin Penelope iránti érzései, mint Ms Thompson irányába tápláltak? Mitől mélyebbek és megmásíthatatlanok? Nem kapunk rá választ. Hogy Pennel álmodik? Hogy nem akarja, máshoz menjen hozzá? Ez simán féltékenység, nem szerelem. A kettő nem jár kéz a kézben.

Dramaturgiai hibák. Ellentmondásba keveredik a sorozat önmagával. Azt állítja, az első évadban nem a királynő választotta Daphnét gyémántnak, miközben meg de. Eltűnnek szereplők, például Lord Vega. Miután betöltötte funkcióját nem jelenik meg többet a képernyőn. 

Kábé eldönthetetlen a teljes Bridgerton univerzumot figyelembe véve, mikor is járunk. Igaz, a báli kártyáknak köszönhetően kaptunk évszámot és Anthony-ék is visszatértek a nászútról, meg újabb szezon kezdődik, viszont nem derül ki, Sarolta királynéhoz képest hol járunk. 

Sarolta királyné eseményei mintha meg sem történtek volna. Egyetlen utalást kapunk a teljes sorozatban a spin-offra, pedig Lady Danbury, Lady Bridgerton és a királyné karakterével rengeteg minden történt lélektanilag benne. A színészi alakításokban ebből semmi sem látszódik. 

Érdektelen az egész, mert túl sok mindent gyömöszöltek az évadba. Nem lehet igazán figyelni.

Szól Penelope és Colin kapcsolatáról, szól Penelope és Eloise kapcsolatáról, szól Penelope és a Featherington család kapcsolatáról és szól Francesca debütálásáról. Szól arról, fény derül-e Lady Whistledown kilétére, Colin megtudja-e, hogy Penelope Lady Whistledown, Eloise lebuktatja-e Penelopét, talál-e Pen férjet magának. Szól Lady Bridgerton anyai vívódásairól, szól Lady Danbury és testvére kapcsolatáról, Lady Brdigerton és Lord Marcus kapcsolatáról, Benedict nemi identitásáról és szól Mondrichék társadalmi szerepéről. Felsorolva is sok.

Francesca karaktere teljesen összeegyeztethetetlen az előző évadokban látott lányhoz képest. Nyilván azért cserélték le a színésznőt, mert másik irányba akarták vinni a személyét, mégis képzavarom van. A reakciói nagyon ambivalensek, vagy sikerül ellavíroznia a bálozók tömegében vagy riadt őzként menekül a csöndbe és a magányba. Nagyon tetszett a jelenet, amikor Lord Kilmartin ellátogat a Bridgerton házba. Nyilván az első pillanattól kezdve tudtam, hova fogják kihozni Francesca karakterét, és az unokatestvér megjelenésével ez az elméletem be is bizonyosodott. Francesca reakciója egyértelműen olvasható. És akkor beszéljünk itt egy kicsit a sorozat és a könyvsorozat felépítéséről. 

Nem olvastam a könyveket, mégis tudom, hogy egy kötet egy Bridgerton ivadék szerelemre találását mutatja be. Ez már önmagában is zseniális. Tökéletesen adott a filmes sorozat feldolgozása, egy évadot szentelni egy párnak csodás arány, mert követi a könyv szerkezetét, elengedő idő áll a rendelkezésre a kibontáshoz, az évadok pedig nem laposodnak el. Francesca szálának megbolygatásával változtattak ezen, amit nem tartok jó ötletnek. Felmerül a kérdés, mi fog történni vele a saját évadában, ha már most ellőtték a cselekményének egy részét. El is érkeztünk a következő hatalmas problémához.

A sorozat nem tud mit kezdeni azokkal a Bridgertonokkal, akik nem állnak a középpontban. Egyaránt igaz a már bemutatott párokra és a még sorra nem került gyerekekre is. 

Bizonyos százaléka a színészek ráérésének és szerződtetésének tudható be, Hastings hercegét alakító Regé-Jean Page az első évad után lenyilatkozta soha többé nem tér vissza a sorozatba és az Anthony-t megformáló Jonathan Bailey karrierje is felfelé ível, hiányuk mégis csorbát üt a sorozaton. Méltatlan helyzetbe hozza a karaktereiket, a kényszerhelyzet olyan idegen cselekedetekre kényszerít őket, amik ellentmondanak az addig látott személyiségüknek. Kizárt dolog, hogy a családcentrikus Daphne ne lenne ott az öccse, Colin, vagy húga, Francesca esküvőjén. Ahogy végig néztünk egy teljes évadot Anthony kötelességtudatáról, úgy nem fog mindent hátrahagyva a felelősség alól kibújva elutazni Indiába, hogy felesége ott szülje meg a babát. Gagyi és felületes megoldások hatását keltik. 

Aztán ott van Benedict, akire most került volna sor, de mivel mindenki Colinért és Penelopéért izgult, a párosukat előre vették. Szegénynek nem maradt más választása, minthogy ugyanazt csinálja, amit az eddigi évadokban, léhűtősködjön vagy a férfiak férfiakhoz romantikusan viszonyuló hozzáállásával kezdjenek valamit, hogy azt az illúziót keltsék, történt vele valami. Pedig simán bemutathatták volna hogyan teljesít családfőként, ha már Anthony elutazott és ráhagyta az ügyek intézését, ahogy azt a második évadban megtudtuk. De Eloise is sokkal laposabb lett. Mintha az előző évadban megtapasztalt szikra meg sem történt volna vele. Sajnálom, mert ő a kedvenc karakterem. Szerencsére a humorát megőrizték.

Alternatív világban játszódik ezt ne feledjük, ezért két évad után is még mindig felháborodni azon, hogy az arisztokrata családok nagyszázaléka más rasszba tartozik fölösleges, bár még mindig akadnak, akik így tesznek. A píszíségre rátettek még egy lapáttal, de ezt már nem lehet másként látni csak paródiának. Önmagukat parodizálják.

Bár az évad azt állítja mindannyian szépek vagyunk és Penelopé szépségén keresztül be is mutatja ezt, nem tetszik, hogy az összeválogatott partiképes lányok csúnyácskák. Ezzel azt üzenik, egy Penelope kaliberű lány nem kaphatja meg a legpartiképesebb Henry Cavill kinézetű fickót. Pedig megkaphatja, mivel a szerelem nem válogat.

Az erotikus jelenetekről is szót kell ejteni. 

Nem kell az ötödik percben levetetni Luke Newtonnal az ingjét, hogy megmutassák milyen szexire gyúrta ki magát. Elég lett volna az ágy jelenetnél. Penelope öltözködését sem nézzük végig, akkor ezt miért kell? Nem vagyok híve az öncélú meztelenkedésnek.

Kevesebb az ágy jelenet, mint az első évadban, amit személy szerint nem bántam, viszont több, mint a másodikban. Azonban felmerült bennem a kérdés, miért érezte a harmadik évad főszereplő színésznője, mindenképpen be kell vállalnia a meztelen jelenetet. A másik két évadban is kivillant egy-egy mell, de ennyire telibe nem kaptuk (Daphné lovaglós jelenete esetében a hajával eltakarták a nem kívánt részeket). Test pozitivitásnak tűnik, pedig inkább diszkrimináció, amiért neki bizonyítás céljából bizony mindent meg kellett mutatnia csupán azért, mert nem XS-es méret. A kanapéról, nézőként így éltem meg.

Mondrich vs. Lady Whistledown. Iszonyatosan zavar, hogy Mondrichnak a család új társadalmi helyzetéből fakadóan el kell adnia a klubot, mivel arisztokrataként nem dolgozhat, ha pedig dolgozik kiveti magából a társadalom. Ezzel szemben Penelopét simán megtűrik, miután kiderült róla, ő Lady W. Értem, hogy fenyegetve érzik magukat az úriemberek, nehogy vérszemet kapjon a korona és nekik is dolgozniuk kelljen, de akkor Penelope tevékenysége miért elfogadott? Elit családba született, elit csávóhoz férjhez ment dolgozó nő. Már ott bukik a dolog, hogy nő. Hiába fikció ezzel azért akadnak gondjaim.

Tulajdonképpen élveztem az új évadot, elégedettebben álltam fel a kanapéról, mint a második után, mégis a fókusz félre csúszása miatt nem ez lesz a kedvencem. Jöjjön a Sarolta királyné és a jelenlegi teljes Bridgerton sorozat csillagos értékelése évadokra lebontva.

Bridgerton 1. évad 10/10

Bridgerton 2. évad 10/6

Bridgerton 3. évad 10/8

Sarolta királyné 10/10.

A harmadik évad lezárásának eléggé sorozatlezáró felhangja volt, és bevallom nem fakadtam volna sírva, ha ténylegesen befejezik. Tökéletes pontot teremtettek, hogy elcsípjék a végét. Nyilván érkezni fog a folytatás, hiszen a Netflixnél jelenleg ez az egyik legsikeresebb sorozat, a könyvekből kiindulva pedig jócskán akad még feldolgozásra váró Bridgerton történet. Most már remélem Benedict következik, bár ezeknél a készítőknél sose lehet tudni. Ami biztos, mire eljutunk Eloise-hoz, ráncos, öreg néni leszek. 

A bejegyzés trackback címe:

https://megbook.blog.hu/api/trackback/id/tr3218440711

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása