Májusban is négy sorozatot néztem végig a streaming szolgáltatók kínálatából a Tokyo Vice-t, az Egy napot, a Home Before Darkot és a Maxton Hallt. Hoztam egy összegző értékelést róluk.
Tokyo Vice
Hol nézhető: Max
Epizódok száma: 2 évad, 1. évad 8 rész, 2. évad 10 rész
Játékidő: 60 perc
Műfaj: krimi, dráma, thriller
Leírás: Ez a krimisorozat egy fiatal amerikai újságíróról szól (Ansel Elgort), aki Tokió neontól villódzó alvilágában nyomoz a tokiói rendőrséggel a 90-es évek végén.
Értékelés: 10/10
Kritika: A sorozatkészítés magasiskolája. Tökéletes példa, hogyan kell igazán jó sorozatot alkotni. Izgalmas a történet, zseniálisan megírtak és összetettek a karakterek, hibátlanul adagolja az információkat, egyetlen percre sem unatkozom, ráadásul olyan világot mutat be, ami eléggé távol esik egy átlagos nézőtől.
Érződik, hogy a két évadot egyben tervezték. Az utalások és elrejtett nyomok több évadra kiterjednek. Az első évadban beexponált mellékesnek tűnő momentum olyan jelentőségteljesen tér vissza a másodikban, hogy leesik az állam. Ahogyan a kezdő képsorokra is csak a második évadban kapunk választ. Imádom az ilyet, ettől lesz igazán kivételes egy sorozat.
Átgondolt. Az indokolatlannak tűnő részeknek is megvan az oka, melyek dominó módjára mozdítják elő a cselekményt.
Ennyire árnyalt és mélységekkel rendelkező figurákkal már régen találkoztam. Szatóba, aki egy jakuza tag, konkrétan szerelmes vagyok. Tragikus sorsú, ellentmondásokkal teli érzékeny lelkű fiú, akiért meghasad a szívem. Baromi izgi egy normál értékeket képviselő jakuza tag életét nyomon követni.
A karakter ívek is csodálatosak. Nem emeli piedesztára a szereplőket, megmutatja a szerethetőbbek esendőségét, a kevésbé kedvelhetőbbeknek pedig a fejlődését.
Zseniális, ahogyan szimpátiát kelt a jakuzák iránt. Hiába tudom, nem helyes, amit művelnek, ahogy két szélsőséges elveket képviselő jakuza családot párhuzamba állít, akaratlanul is szurkolni kezdek az egyiknek.
A kulturális különbségek miatt is izgalmas. Teljesen más világot és más rendszert látunk, mint amit megszoktunk.
Abszolút eredetiben érdemes nézni magyar felirattal. Rengeteget beszélnek benne japánul, játsszanak azzal, mikor váltanak át angolra. Nálam ezért külön plusz pont jár, mivel ettől hitelesebbé válik az egész.
Itt kell megemlíteni a színészi alakításokat. Egytől egyig zseniálisak. Szato castingja hibátlan, Ayumi Tanida Tozawája annyira gonosz, hogy legszívesebben felrúgnám. Megörültem Watanabe Ken megjelenésének, akit az Eredetben ismertem meg. Az amerikai Jake Adelsteint alakító Ansel Elgort és Samanthát játszó Rachel Keller olyan könnyedséggel és akcentus nélkül beszélnek japánul, hogy abszolút elhiszem, tökéletesen beszélik a nyelvet. Mekkora színészi felkészülést jelenthetett már ez nekik.
Sajnos a Maxra váltás következtében teljesen nézhetetlen lett a sorozat. Még akkor kezdtem bele eredeti hangos, magyar feliratos változatban, amikor HBO Max volt. A japán szövegeket nem feliratozták angolul. Mióta átváltott Maxra, a japán részeknél megjelent az angol felirat, amit konkrétan rásütöttek a képre. Ettől a magyar szövegek vagy a kép tetejére kerültek vagy pedig rásimultak az angol feliratra. Az első esetben kábé élvezhetetlen lett a sorozat, mert rengetegszer letakarta a színészi játékokat, márpedig én figyelem azokat olvasás közben is, az utóbbi esetben meg szimplán kihámozhatatlan volt.
Akadnak olyan sorozatok, melyek az utolsó rész befejezésével feneketlen űrt hagynak maguk után, mert annyira jók. Gyászolod, hogy vége, egy darabig pedig nem is akarsz mást nézni, mert tudod, semmi nem pótolhatja. A Tokyo Vice pontosan ilyen.
Egy nap – One Day
Hol nézhető: Netflix
Epizódok száma: 14
Játékidő: 28 perc
Műfaj: vígjáték, dráma, romantikus
Leírás: Emma (Ambika Mod) és Dexter (Leo Woodall) a diplomaosztójuk éjszakáján találkoznak először. Másnap elválnak útjaik, de életük továbbra is összefonódik.
Értékelés: 10/8
Kritika: Ez egy remake. 2011-ben készült az első filmadaptáció David Nicholls azonos című regényéből Anne Hathaway és Jim Sturgess főszereplésével, 2024-ben pedig a Netflix gyártásában megjelent a könyv sorozat változata. A történet tökéletesen megegyezik a film cselekményével, bár akadnak kisebb nagyobb eltérések.
Bevallom, eléggé szkeptikusan álltam a sorozathoz, sokáig meg sem akartam nézni, mivel hatalmas rajongója vagyok a filmváltozatnak. Eszmei értékét növeli, hogy a moziban életem szerelmével néztem ezt az eszeveszettül ütős sztorit, ettől különleges érzelmi viszony fűz hozzá. Vettem egy nagy levegőt, félretettem az összes előítéletemet, majd miután újranéztem a 2011-es adaptációt, ami szintén fent van a Netflixen, belekezdtem a sorozatba.
A 7. résztől győzött meg.
Sokáig nem hittem el a srácnak, hogy tud genyó lenni, mert annyira egy kedves arcú, szimpatikus fiút választottak ki Dexter szerepére Leo Woodall képében, ahogyan Ambika Mod Emmája sem tűnt az igazinak, mivel Anne Hathawayt kellett volna felülmúlnia. Lássuk be, ez lehetetlen. Viszont a sorozatban sokkal olvashatóbbak a reakciók. Megérted a mögöttük húzódó érzelmeket, és nem kell azon filóznod, miért akadt ki egy adott ponton Emma, mivel érzékenyen bemutatják. Itt persze megint a sorozat adta kibontási lehetőségekről beszélünk. A filmben jobb esetben akadt 5-8 perc az adott év július 15-nek bemutatására, míg a sorozatban erre 28 perc állt a rendelkezésre. Nyilván könnyebb egy teljes epizódon keresztül szépen felépíteni és kibontani a konfliktust.
Viszont ennek is megvan a hátulütője. Sokszor nem elég dinamikus az adott év eseménye, ezért eluntam magam. És nem azért, mert már ismertem a történetet. Egyszerűen akadnak epizódok, amik nem annyira kötötték le a figyelmemet.
Szintén a sorozat pozitívuma, hogy valósághűbb. A filmben bemutatott karakterek nagyon archetipúsok, a csajozógép, a potenciális szépség, a srác, aki kívülről is gáznak néz ki, ezért nyilván nem neki szurkolsz, hanem Dexnek minden rosszfiússága ellenére. A sorozatban hétköznapibbak, amitől csak hitelesebbé válik a sztori.
Összeségében jó élmény volt, örülök, hogy megnéztem, bár nem daráltam le. Még meg is hatódtam, de nem annyira, mint a filmen. Valószínűleg maradni fogok a filmváltozatnál.
Home Before Dark
Hol nézhető: Apple TV+
Epizódok száma: 2 évad, 10-10 epizód
Játékidő: 45 perc
Műfaj: krimi, dráma, misztikus
Leírás: Miután Hilde Lisko (Brooklynn Prince), a fiatal oknyomozó újságíró, családjával visszaköltözik abba a kisvárosba, amelyet apja hátrahagyott, az igazság keresése közben megdöbbentő titkokat tár fel.
Értékelés: 10/9
Kritika: Nagyon szerettem ezt a sorozatot, jó a képi világa, cuki és belevaló a kislány, hozza az Apple TV+-tól megszokott magas minőséget, lendületes és magával ragadó. Minden epizód után éreztem a késztetést, hogy rákattintsak a folytatás gombra, mert tudni akartam mi következik. Ráadásul valóban a kilencéves oknyomozó újságíró, Hilde Lisko ihlette.
Az első évad fenomenális, a második évad is jó, de valami nem klappol benne. Furán hangoznak el bizonyos infók, mellékesen derülnek ki fontos részletek, amitől nekem akad, darabossá teszi az addigi fluiditást, és kizökkent a sztoriból. Néha pedig megfeledkezik olyan szereplőkről, akik addig jelentőséggel bírtak. Mindezek ellenére is egy kiváló sorozatról beszélünk, ami abszolút darálós. Érdekes tény, az apukát az Egy nap filmből ismert Jim Sturgess alakítja.
Maxton Hall - A világ, ami elválaszt – Maxton Hall - Die Welt zwischen uns
Hol nézhető: Prime Video
Epizódok száma: 6
Játékidő: 45 perc
Műfaj: dráma, romantikus
Leírás: Amikor Ruby (Harriet Herbig-Matten) véletlenül egy döbbenetes titokra derít fényt a Maxton Hall magániskolában, az arrogáns milliomos örökös, James Beaufort (Damian Hardung) kénytelen felvenni a kesztyűt a gyors észjárású ösztöndíjas diákkal. Eltökéli, hogy elhallgattatja Rubyt. Szenvedélyes csatározásuk során fellobban a szikra…
Értékelés: 10/6
Kritika: Német nyelvű sorozat, amivel egyáltalán nem voltam tisztában, amikor belekezdtem. A Prime automatikusan angol nyelvvel és magyar felirattal indította el, és csak a színészek szájmozgásából tűnt fel, hogy valami nem stimmel, meg amikor az sms-ek szövegei németül jelentek meg a képernyőn. Ekkor már nem állítottam át a nyelvet az eredetire, érdekes volt az angol szinkront megtapasztalni, meg egy Angliában forgatott német sorozatot nézni.
Érződött a szerkesztésén az európaiság. A helyszínek csodásak voltak, a színészek már más kérdés. A két főszereplő között csodás a kémia, a szenvedést hibátlanul hozták, viszont nem hiszem el, hogy egy tizennyolc év körüli srácnak olyan hasizma van, mint a Jamest játszó Damian Hardungnak.
Nem a legmélyebb és legmagasröptűbb sorozat, a Bell család szirupos boldogsága hiteltelen. Nagyon túljátszották.
A történet a romantikus sztorikat kedvelő lányoknak készült, talán klisésnek is mondhatnám, de kikapcsolt, és arra, amit kerestem benne megfelelt. Reggelizés közben tökéletes.
